[1114-1095] [1094-1075] [1074-1055] [1054-1035] [1034-1015] [1014-995] [994-975] [974-955] [954-935] [934-915] [914-895] [894-875] [874-855] [854-835] [834-815] [814-795] [794-775] [774-755] [754-735] [734-715] [714-695] [694-675] [674-655] [654-635] [634-615] [614-595] [594-575] [574-555] [554-535] [534-515] [514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [Korábbi] [Archívum]
„Akiket igazán szeretünk, azok haláluk után sem hagynak magunkra minket. Ők az elsők, akik segítségünkre sietnek életünk nehéz pillanataiban.”
(Joanne Kathleen Rowling)
Drága Gyöngyikém! Őszinte részvétem és együttérzésem Neked és Családodnak! Szeretettel ölellek: Gerti
|
Nagyon szépen köszönjük Annácska. |
Gyöngyike. Fogadjátok Öszinte részvétünket.
Anna és családja. |
Lehet, hogy elmúlt a Nyár?
Lehet, hogy elmúlt a Nyár.
Tegnap még könyökölve mosolygott
gyöngyöző homlokunkra,
napsugárral cirógatta a tájat,
csókot küldve búsuló fáknak, kik
hulló levelekkel könnyezték
a búcsú fájó perceit,
remegve susogva:Jövőre újra ugyanitt..!
Még egyszer megcsodálta
a lányok fedetlen vállait,
parkokba csalta a szerelmeseket -
hellyel kínálva őket ábrándhozó padokon.
Lehet, hogy elmúlt a Nyár.
Tegnap még kéken ragyogott az Ég,
de fekete palástba bújt fellegek jöttek
messzire űzve a Nap melegét.
Esőt hoztak, jéghideg acélból -
szinte szúrtak sűrű cseppjei!
Ablakok fázósan sírnak -
hangos zokogásukat messzire hallani.
Hideg van.
Előkerült a kabát, sapka, sál,
Lehet, hogy tényleg elmúlt a Nyár.
Drága Gyöngyikém
Legyen nagyon szép, mosolygós a heted
Puszillak Zsóka
|
“Azt hiszed, házat építettél, s pályád büszke ormairól elégedetten szemlélheted a világot? Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó vándor mozdulata? Örökké városok, célok, életkorok és változások között haladsz, s ha megpihensz, nem pihensz biztosabban, sem tartósabban, mint a vándor, aki megtöttyed az útszéli almafa árnyékában egy fél órára útközben. Tudjad ezt, mikor terveket szövögetsz. Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás. Nem helyzetekben élsz, hanem útközben.”
Szeretettel:Anikó
//anika60.gportal.hu/
|
Pilinszky János: Őszi vázlat
A hallgatózó kert alól
a fa az űrbe szimatol,
a csend törékeny és üres,
a rét határokat keres.
Riadtan elszorul szived,
az út lapulva elsiet,
a rózsatő is ideges
mosollyal önmagába les:
távoli, kétes tájakon
készülődik a fájdalom.
Drága Gyöngyikém! Látom, megint akadt egy "agyament", aki viszályt akar! Szerencsére Zsóka is és Te is 'egészségesen' fogjátok fel, így nem éri el a célját. Az ilyen alantas "lelkű" (van olyan neki?), krokodilt mellőzni kell, az fáj neki a legjobban, ha észre sem veszik! Örülök, hogy jó a neted! Legyen nagyon szép, pihentető a délutánod! Puszillak: Gerti |
Stignor István
Ősz
Minden arany már, a Napsugár is,
mely ontotta kincsét egész Nyáron át
nézd, sok falomb, levél fáradtan hintázik
az őszi széltől, lehullni, pihenni vágy...
Piros bogyók csüngnek csontváz-ágon,
társuk a lomb alig takarja őket
várják a sorsuk, s egy szeles nappalon
lehullva földre, adnak új életet...
Arany tutajként sodródik a vízen
hajtva a széltől egy árva falevél,
táplálta anyját rövid kis életében,
most letette sorsát... tovább már nem remél...
Szép most az Ősz. Akárha köddel
érkezik egy hűvös hajnalon,
s míg fázósan bújunk össze a csípős esőben,
a Föld készül. Mereng új Tavaszon
Drága Gyöngyikém
Ne foglalkozz az ilyen elmebetegekkel, én már fel sem veszem
csak saját magukat minősíti. Egyébként én már tudom ki az illető,Takács Julia Judit a neve, és monori. Hála az új oldalamnak, ott minden belépőnek ott marad az IP címe, a vendégkönyvemben meg mindenkinek a neve mellett is ott van, de azt csak én látom. Egy elmebeteg csaj, aki nem tudja mit kezdjen magával.
Gyöngyikém, az új VK ben nem jelenik meg a gportálról hozott képed,ha tudod, ne innen tegyél be, valami másik képtárból hozzál ha kérhetem.
Nagyon szép, őszi hétvégét kívánok: baráti puszim, Zsóka
|
Szia!
Sajnos mostanában semmire sincs időm, csak a munka, munka, munka….
De most végre van pár szabad órám, és itt vagyok.
Kellemes hetet, és hétvégét kívánok.
Remélem kicsit jobb lesz az idő is.
Vigyázz magadra, ebben a csúnya időben hamar megfázik az ember.
PusziFanta.
|
NA HALI ALFI na látom hogy törülted a zsofka üzenetét is na én azért vagyok hogy én tégedet szeretlek. imádlak mint popot a hátamnra na örülokanak hogy ilytn szorgalmas vagy és annak is hogy virusokat gyártasz és feltöröd a lapokat na meg bejársz másoknak a gépébe ám gratulálok de vigyáz mert rá baszol nagyon tatabányai alfipapa vigyázazok
Idefigyelj te Marha! Ki a jó büdös fenével tévesztel össze?Ki törölte Zsóka üzeneteit? Nem látsz a szemedttől?Vagy talán megint összeakarsz ugrasztani vele? Hát ez nem fog sikerülni! A másik az,hogy mersz te engem,akit nem is ismersz,olyanokkal vádolni,hogy vírusokat küldök,meg bemászok mások gépébe!!! Tudod te mit beszélsz? Engem nem érdekel az a Tatabányai akárki,én teljesen más megyében.és városba lakom,Tatához kb.280km-re!De ha tovább szórakozol velem,fél óra alatt a Párom kideritteti kié a gép amiről írtál,és azt is megbánod hogy a világra jöttél!!!!!Amúgy mindenképp rá pacsáltál.mert 2 hétig nem volt netem,nem tudtam a portálomra menni a barátaimhoz sem.Azt sem tudom ki vagy,és kivel tévesztel össze,de utoljára mondom,kopj le róllam.és ne rágalmazz,mert kutya világ lessz rád,mert elő keritettlek a föld alól is te jellemtelen gyökér! Úgy el verettetlek,mint buzi a F.....át!!! Remélem felfogtad!
Az oldal tulajdonosa:
|
|
Dsida Jenő: Ősz
Mért van, hogy a szivem
Csupa, csupa bánat? -
Siratom halálát
A gyönyörű nyárnak.
Siratom halálát
A hulló levélnek,
Lassú hervadását
A virágos rétnek.
Siratom halálát
Égő forró könnyel...
...Csicsergő madárdal
Tavaszi virággal
Csak mégegyszer jöjj el!
1923.
Drága Gyöngyikém! Remélem, semmi baj! Melegebb, szép napokat kívánok, puszillak: Gerti |
Az élet színpadán könnyezni nem szabad,
bármi történjék, Te csak tettesd magad.
Ha szíved vérzik, mondd azt, hogy boldog vagy
Hogyha bántanak, akkor is csak kacagj.
Kacagj ha öröm, kacagj ha bánat ér,
kacagj a szemükbe akkor, mikor látnak.
De hogyha nem látnak, s csak Te maradtál,
vonulj egy sarokba s csendesen és sírjál.
Felejtsd el a világot, gondold hogy egyedül vagy,
meg fogsz könnyebbülni, s jobban érzed magad.
S hogyha elfelejted szomorú sorsodat,
menj vissza a színpadra, s újra tettesd magad!
Bár a szíved vérzik mégis,
Azt lássa mindenki, nagyon boldog vagy!
Drága Gyöngyikém
Nagyon szép, esőmentes hetet kívánok puszi Zsóka
|
Az angyalok beszélnek, de suttognak inkább.
Az angyalok suttognak, de ösztönöznek inkább.
Az angyalok inspirálnak, de sugároznak inkább.
Az angyalok sugároznak, de védelmeznek inkább.
Aranyos Gyöngyikém! Végre némi levegőhöz jutok a hőség után (itt, Szegeden szombat vasárnap 37,6 fokkal 62 éves országos rekordot döntöttünk)! Sajnos, én 25 fok fölött már megfulladok - elég lenne az egyéb probléma. Remélem, jól Vagy, most már talán hűvösebb napok jönnek. Derűs, kellemesen napsütéses, mosolygós napot kívánok, az angyalkák vigyázzanak Rád! Szeretettel puszillak: Gerti |
Szeretettel köszöntelek téged és a szereteidet kivánok szereterttben boldogságban joegégégban sikerekben szép estéket köszi hogy jársz az oldalaimrajuditka50.gportal.hu
|
A bizalom nem csak egy szó,
mit kimondani is nehéz.
A bizalom egy törékeny kincs,
mi nagyon könnyen odavész.
A bizalom egy hosszú út,
melyen mi is végigmegyünk,
S hogy nehéz lesz-e járni rajta,
attól is függ, mi mit teszünk.
A bizalom a legnagyobb díj,
mit másoktól kaphatunk,
S bizony e ritka kincsért sokszor
nagy árat adunk.
A bizalom az egyetlen út
egy másik ember szívébe.
S csak akkor tudjuk mennyit ér,
ha már mindennek vége.
A bizalom egy fájdalmas érzés,
mert bízni csak szeretve tudunk,
S a szeretetben a legszebb az,
ha a másiktól bizalmat kapunk.
Drága Gyöngyikém
Kívánok nagyon szép, kánikulamentes hetet puszi Zsóka
|
Ez az új oldalam.
Szia kedves Gyöngyike,szeretettel hívlask nézd meg az új oldalam,és reizz nálam most induló TOP listámra.
Puszillak,Angyalka.
|
A barát is csak ember, s néha tán hibázik;
De szeret, s ha nincs veled, érezd, hogy hiányzik!!
Szeretettel: Anikó
//anika60.gportal.hu
|
Reményik Sándor - Mi mindig búcsúzunk
Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.
Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, -
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindíg búcsúzunk.
Drága Gyöngyikém! Szeretettel gondolok Rád, remélem, jól Vagy! (Nagyon lassan javulgatok, nem fekszem annyit, jót tesz, hogy nincs olyan hőség.) Amennyit tudsz, pihenj, mert egyszer a szervezet "megbosszulja" a túlhajtást! Puszillak: Gerti |
[1114-1095] [1094-1075] [1074-1055] [1054-1035] [1034-1015] [1014-995] [994-975] [974-955] [954-935] [934-915] [914-895] [894-875] [874-855] [854-835] [834-815] [814-795] [794-775] [774-755] [754-735] [734-715] [714-695] [694-675] [674-655] [654-635] [634-615] [614-595] [594-575] [574-555] [554-535] [534-515] [514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [Korábbi] [Archívum]
|