Két kis nyuszi ül a fűben, mesebeli faluszélen.
Előttük egy halom tojás, húsvétkor ez így szokás.
Festék is van jócskán, bőven, fut az ecset tekergően.
Tojáson a színes csíkok, olyan, mint a fürge gyíkok.
Nyúlapó is megjön közbe, leül köztük, ott a földre.
Nagy bajuszát simogatva, tojásokat válogatja.
Szebb az egyik, mint a másik, nincsen köztük, mely hibázik.
Ügyes ez a három füles, nem lesz a tál sehol üres.
Jut is bőven minden házba, locsolóknak tarisznyába.
Kinek nem jut, fusson ide, nyúlapó tesz a zsebibe.
Drága Gyöngyike!
Kellemes húsvéti ünnepeket.
Sok locsolót, és gyönyörű időt kívánok: Zsóka
Köszönöm a látogatásaidat!Remélem,jól vagy?Nálam minden rendben!Szép,csodás estét,neked!Szeretettel ölellek:Zsu
2011.04.15. 00:48
zsoka56
Szabó Lőrinc: Az áprilisi rügyekhez
"...De szépek vagytok, tavaszi rügyek,
de bátrak vagytok! Nem kérdezitek,
mi vár rátok- ha itt az ideje,
mint a barna földből a rét füve,
a barna ágból kicsaptok ti is,
akármilyen hideg az április."
Drága Gyöngyike!
Lassan itt a hétvége, kívánok szép, napsugaras kiránduló időt hozzá.
Szeretettel gondolok Rád: Zsóka
Az elmúlt időszakban sajnos, elég "nyomorúságos" az állapotom. A hétvégén sem nagyon tudtam semmit csinálni (ezt a képet tegnap estére hoztam össze, de már nem volt erőm tovább - elnézést, most ilyen a lelkem!) Bízom benne, hogy Te jól Vagy, és a napokig tartó szélvihar nem nagyon ’cibálta” meg a kedélyed - sajnos, semmit nem tudok Rólad! Vigyázz magadra, mert most meg a hideg, esős idő jön! Szeretettel gondolok rád, szép, nyugodt, eső- és szélmentes hetet kívánok, millió puszival és öleléssel: Gerti
2011.04.04. 20:06
zsoka56
Várnai Zseni: Csodák csodája
Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok.
Újjászületnek és a bogarak,
azok, is mindig újra zsongnak.
A madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.
A tél, nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás.
A fajta él, s örökre megmarad.
A föld őrzi az élet magvakat,
s a nap kikelti, minden újra él,
fű, fa, virág, bogár és falevél.
Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rám ragyog.
A nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat.
Élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.
Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél.
S a holnapom? Azt meg kell érni még,
csillag mécsem ki tudja meddig ég?
De most, de most e tündöklő sugár
még rám ragyog, s ölel az illatár!
Bár volna rá szavam, vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem.
Ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz,
csodák csodája, létezés: Tavasz!
„Könnyebb hősnek lenni egy másodpercig, egy óráig, mint néma heroizmussal viselni a mindennapot. Vállald magadra, hogy viseled a szürke, hétköznapi életet, végezd a munkát, amelyért senki sem dicsér, amelynek hősiességét senki sem veszi észre, amellyel nem kelted föl senki érdeklődését magad iránt. Aki elviseli ezt a szürke hétköznapot és mégis ember marad, az igazán hős.” (Dosztojevszkij)
Drága Gyöngyikém!
Reméljük, a rossz idő csak átmeneti, igazi tavaszi, szép, derűs napokat és jó egészséget kívánok, szeretettel ölellek, baráti puszim: Gerti
P. S.: Nagyon fájnak a lábaim és más egyéb bajok, tegnap lábra sem tudtam állni (a Gertrud és József napi köszöntő utulsó "turnusa" pénteken volt).
2011.03.26. 22:01
zsoka56
Egy öregember üldögél egy padon, odaül mellé egy menő punk csávó,
a szivárvány színeiben játszó hajjal. Az öreg csak bámul rá.
Végül a punk nem bírja tovább és megkérdezi:
- Mi van, tata? Még soha nem csinált semmi vadat életében?
Mire az öreg:
- Dehogynem fiam, egyszer berúgtam és megkeféltem egy papagájt.
Pont azon gondolkodtam, nem Te vagy a fiam?
Drága Gyöngyike!
Hoztam egy kis vidámságot, én jót nevettem rajta,
hátha neked is okozok vele pár vidám pillanatot. Kívánok gyönyörű napsugaras hétvégét és mosolygós hetet: Zsóka
Köszönöm a szép képeket és jókívánságokat (ránk fér)! Nagyon jó lenne már, ha vége lenne ennek a pocsék időnek – ma van a tavasz első napja, de nem úgy nézett ki!
Derűsebb, napsugaras hetet és jó egészséget kívánok, puszillak: Gerti
Kányádi Sándor: Zsörtölődő
Elegünk van már, elegünk. Meddig kell még dideregnünk? Mondják a kupás- cserepet megülő fagyos verebek. Télen által is nyaraló fecskének lenni volna jó, csettegeti a porkahó alatt csőrölő kis rigó. Varjú körözget, billeget, letácsol rigót s verebet. Hogyha kedves a tollatok, annyit ne sopánkodjatok. Megértem én már eleget, ennél is zordabb teleket. De olyat eddig sohasem, hogy vége egyszer ne legyen.
Szépséges, kedves virág nekem a rózsa,
Bájos, vidító, mégis oly szelíd a mosolya.
Mikor egy esőcsepp könnyedén megül rajta,
Mintha sírna, midőn az ember a szerelmet siratta.
Sejtelmes, mégis oly bársonyosan kedves,
Vörös színben romantikusan szerelmes.
Rózsában megtalálod az olyant, azokat,
Kik nem pénzért adják az édes álmokat.
Nincs több ilyen virág, mi így átadja gondolatait,
Mely ennyire magába zárja szépségének mély titkait,
Ki sűrű, szúrós tüskével, vértezi fel magát,
Ha meg is szúr, mégis egy hű, szépséges barát.
Illata, csodás ábrándozásra késztet, megrészegít,
Jóérzést csen észrevétlenül szívembe, felvidít.
Rózsát viszek szeretteimnek, rózsát szerelmemnek,
S rózsát a szeretett, már eltemetetteknek.
Az egyetlen virág, mi jó minden alkalomra,
De nem is kell alkalom, jó az minden napra
Drága Gyöngyike!
Hiszem, hogy nem vagy beteg, olyan régen nem tudtunk egy kicsit dumcsizni.
Igaz, én is nagyon keveset vagyok a gép elött, most egy kicsit össze futottak a gondjaim,
de hiszem, lassan csak megoldodnak elöbb-utobb.
Kívánok nagyon szép, napsütéses hetet, remélem lassan
itt lesz a tavasz, én már nagyon várom, utálom az esőt. Puszillak: Zsóka
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
Drága,Gyöngy!
