[1114-1095] [1094-1075] [1074-1055] [1054-1035] [1034-1015] [1014-995] [994-975] [974-955] [954-935] [934-915] [914-895] [894-875] [874-855] [854-835] [834-815] [814-795] [794-775] [774-755] [754-735] [734-715] [714-695] [694-675] [674-655] [654-635] [634-615] [614-595] [594-575] [574-555] [554-535] [534-515] [514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [Korábbi] [Archívum]
Juhász Gyula: Őszi altató
A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak,
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt,
Tükre alatt az elmulásnak.
Ó bánatos és barna asztagok,
Hol van a nyár, a tűznyilas, a táncos?
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt
S az őszi könny szivárog.
A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Megint magánosabb lett a világ
S a szív megint halálrafáradt.
Drága Gyöngyikém!
Bízom benne, hogy nem visel meg nagyon ez a korai téli időjárás! Vigyázz Magadra! Reméljük, lesz még egy kissé melegebb idő is! (Mi elég 'gyöngén' vagyunk.) Szeretettel gondolok Rád, puszillak: Gerti |
Petőfi Sándor: Itt van az ősz .. (részlet)
Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggelre, a kikelet.
Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.
Drága Gyöngyikém!
Kívánok nagyon szép őszi hetet, szebbet, mint ami elmúlt: Zsóka
|
A fák rikító, szilaj színein,
Fénylik az október délután.
Beérett a termés,
nincs már gyümölcs a fán.
Ökörnyálból ezüst fonódik,
zizegnek a sárga levelek.
Gyönyörű ősz van!
Minden csendes, megelégedett.
A fák, a föld a virágok
megadták, amit csak lehetett,
de mi megadjuk-e egymásnak?
Erre feleljünk, emberek!
Drága Gyöngyikém
Kívánok nagyon szép, esőmentes őszi napokat.
Ha ritkán is tudok jönni, azért szeretettel gondolok Rád: Zsóka
|
Fjodor Tyutcsev: A szép őszi estében
A szép őszi estében valami
titokzatos és megható varázs van.
A fák rikító, szilaj színei,
a harsányrőt lomb a halk hervadásban,
a komorodó, fáradt föld felett
a kék ég, s a fátyolnyi köd az arcán,
a le-lecsapó borzongó szelek,
melyek mögött már tél sejlik s vad orkán:
mind hanyatlás, s mindenen ott a tűnt
élet szelíd mosolya, búcsúfénye -
az, amit embernél úgy nevezünk,
hogy: a fájdalom fenséges szemérme.
/Szabó Lőrinc fordítása/
Aranyos Gyöngyikém! Továbbra is szép, derűs, kellemes őszi napokat kívánok! Szeretettel gondolok Rád, puszillak: Gerti |
Elérkezett végérvényesen az ősz,
rövidülnek a nappalok és ködösek a reggelek.
De az ősz egy második tavasz,
amikor minden levél virággá változik,
és ettől olyan csodálatosan szép.
Drága Gyöngyikém!
Kívánok nagyon szép, pihentető őszi hetet. Zsóka
|
Szioka szép délutánt kivánok szeretettben boldogságban joegéségben neked és a családodnak gyere nézd meg az oldalamat alá linkelem a képalá puszika |
Gárdonyi Géza: Szeptember
Elnémult a rigó. Az esteli csöndben
az ősz bogár szomorú pri-pri dala szól már.
A távoli szőlőkben panaszolja szüntelen:
elmúlt, odavan a nyár, a meleg nyár!
így változik búsra az én hegedűm is:
fejemre az ősz dere, az ősz dere száll.
Gazdagon érik a szőlőm, telve a csűr is,
De pri-pri: odavan a nyár, - a nyár...
Drága Gyöngyikém!
Nagyon szép, pihentető, derűs hétvégét kívánok, szeretettel puszillak: Gerti |
Drága Gyöngyikém! Nem tudom, hogy miért, de "szétdobódott" a vers 2. és utolsó sora! Javítani szerettem volna, de a 2. még rosszabb lett! Kérlek, a 2. bejegyzést, ami teljesen rossz lett és ezt is, töröld ki! Elnézést kérek, hogy munkát adtam, mint egy kezdő!!! Köszönöm, puszillak: Gerti |
Kányádi Sándor: Valami készül
Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelőre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bőrét nem félti,
és a szellő is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csősz ül:
de szépen őszül.
Nézd csak a tájat,
Drága Gyöngyikém!
A jelenlegihez hasonló, csodásan szép napokat és jó egészséget kívánok, szeretettel puszillak: Gerti |
Kányádi Sándor: Valami készül
Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelőre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bőrét nem félti,
és a szellő is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csősz ül:
Nézd csak a tájat,
de szépen őszül.
Drága Gyöngyikém!
A jelenlegihez hasonló, csodásan szép napokat és jó egészséget kívánok, szeretettel puszillak: Gerti |
HOVÁ SIETTEK?
Hova siettek őszi délutánok?
- Ti már csak letarolt utakon jártok
Lábaitok avar, hulló falevél
Eső könnyeitek csapkodja a szél
Komoly a léptetek, megfontolt s biztos
Nem vezet máshoz csak az elmúláshoz.
Hova siettek évek, órák, percek?!
Istenből a múltba ki mehet véletek
Elvisztek vágyat, vigaszt, örömet
Hagyjátok itt a hitet, a lelket
Ha még megmarad, várhatunk jólétet
Hittel remélhetünk örök üdvösséget...
Hova siettek gyermekek és ifjak?!!
Titkos jövőbe, szemlélve sok jókat
Ábrándos vágyatok, délibábos útján
Miért siettek úgy hiú dicsvágy után
El nem érhetitek, nem is maradandó
Csak Krisztustól jöhet az egyedüli jó.
Hova siettek elkésett emberek??
Csalódott múltakból mi maradt veletek?
- Görnyedt hát, fehér hajfürtök komor őszi képe
Itt áll meg az ki a lelkét nem építette
Annak más a vége ki hitt Istenben
A földi lét után él fönn a mennyekben.
Szeretettel gondolok rád,szép napsugaras őszi napokat kivánok,
Angyalka. |
Áprily Lajos: Szonett
Ez még nem ősz. A táncoló sugárban,
Mely e mosolygó hervadáson reszket
Bearanyozva sírhantot, keresztet,
Ó, annyi élet, annyi ifjúság van.
Úgy érzi lelkem: lüktet itt a nyár még
E fénypompától tündöklő színekben,
Csak haldokolva, egyre csöndesebben -
És én is mintha még csókokra várnék.
És holnap, holnap minden ködbe vész el,
a nyárvarázs, mely itt él még a tájon,
Mint ijedt nymphák, rebben szerte-széjjel.
Szívemre száll a csöndes őszi álom,
S az ősz esője néma könnyezéssel
Siratja el szerelmem, ifjúságom.
1907. október 22.
Nagyon szép, mosolygós őszi hétvégét kívánok.
Szeretettel gondolok Rád: Zsóka
|
A kisfiú kérdezi az apját, hogy mi a politika. Az apja leülteti és
példákkal elmagyarázza.
Figyelj, fiam. Én hozom haza a pénzt, tehát én vagyok a KAPITALIZMUS.
Anyád ügyel a pénzre, tehát ő a KORMÁNY.
Nagyapád ügyel arra, hogy minden rendben legyen, tehát ő a SZAKSZERVEZET.
A babysitter a DOLGOZÓ OSZTÁLY, mi mindannyian azért dolgozunk,
hogy Te, a NÉP jól érezd magad és minden rendben legyen.
A pár hónapos kisöcséd pedig a közös JÖVŐNK.
A kisfiú elraktározza a hallottakat és elmegy aludni.
Éjjel arra ébred, hogy az öccse ''telerakta a pelenkáját'' és sír.
Felkel, és szólni akar az anyjának, de az olyan mélyen alszik, hogy
nem bírja felkelteni.
Bemegy szólni a babysitternek, de a szobában látja, hogy az apja éppen
hempereg vele az ágyban, miközben a nagyapja kukucskál be az ablakon.
Senki sem veszi észre, hogy ő is ott van, így visszamegy aludni.
Másnap kérdezi az apja, hogy el tudja-e mondani a saját szavaival,
hogy mi is az a politika.
A kisfiúnak eszébe jutnak az éjszaka látottak, s így szól:
A politika az, amikor a kapitalizmus kihasználja a dolgozó osztályt,
amit a szakszervezet csak tétlenül bámul.
A kormány alszik, a néppel senki sem törődik és a jövő is szarban van!
Drága Gyöngyi!
Kívánok nagyon szép, őszi napokat,
a közelgő hétvégére jó kikapcsolódást, pihenést: Zsóka
|
“Az igazi barát a legnagyobb kincs - és minden kincs közül ennek megszerzésére gondolunk legkevesebbet.” (La Rochefoucauld)
Aranyos Gyöngyikém!
Nagyon szép, derűs, nyugodt hetet kívánok! Szeretettel ölellek: Gerti
|
Szioka kedves Gyönyi! szeretettel üdvözölek kivánok szeretettben joegéségben vidámságban szép napotkat gyere nézd meg a joarátok oldalamat köszike üdv puszi Jutka |
„Ha életünknek megvan a "miértje", akkor majdnem minden "hogyanját" el tudjuk viselni.”
(Friedrich Wilhelm Nietzsche)
Aranyos Göngyike! Szép, kellemes hőfokú, derűs hetet kívánok, szeretettel puszillak: Gerti
|
|
A fehér kendő
A vonat lassan közeledett az állomás felé. Mindenki izgatottan várta, hogy hazaérkezhessen.
Feltűnt nekem egy fiatalember, aki idegesen tekintett ki az ablakon. Miután szóba elegyedtem vele, feltárult előttem szomorú élettörténete.
Fiatalon szülei ellen lázadva megszökött otthonról. Nem bírta a szülői ház légkörét. Új barátaival mindent kipróbált, amitől otthon óvták, intették.
Hamarosan börtönben találta magát, ahol nagyon megbánta addigi életét.
Éppen ma szabadult. Nem volt hová mennie, ezért írt a szüleinek, hogy bocsássanak meg neki, és fogadják vissza a szülői házba. Azt is megírta, hogy megérti, ha nem tudnak neki megbocsátani. A délutáni vonattal fog érkezni.
Ha szülei készek visszafogadni, kössenek a kert végén lévő diófára egy fehér kendőt, amit ő a vonatról láthat, különben tovább utazik. Amikor a vonat a kanyarhoz közeledett, a fiún egyre nagyobb feszültség lett úrrá.
Arra kért, hogy nézzem meg, ott van-e a fán a megbocsátást jelentő kendő. A kanyarban feltűnt a vén diófa. Felkiáltottam a látványtól. A fa tele volt kendőkkel, sőt lepedőkkel, nehogy a fiú tovább utazzon.
Drága Gyöngyikém!
Köszönöm, hogy gondoltál rám/ránk, a jókívánságok nagyon jól esnek! Egyetlen jó, hogy nincs hőség. Remélem, jól Vagy! Szeretettel, gondolok Rád, szép, kellemesen meleg, derűs napokat kívánok, puszillak: Gerti |
Adj, amid van, adj, amíg van,
Ne bánd, hogy nem marad,
S ha már szétosztottad minden javad,
Oszd széjjel magadat. adj, amíg van,
Had legyen boldogabb a másik,
Kinek lényéből, az öröm rád visszasugárzik.
Drága Gyöngyike
Nyugodt, napsütéses hetet kívánok: Zsóka
|
Szioka kedves barátnöm Gyöngyi!!
szeretettben boldogságban joegéségben sikerekben szép hétvégét kivánok neked és a szereteidnek is gyere nézd meg az oldalamat alá linkeltem a képalá köszi puszika Jutka |
[1114-1095] [1094-1075] [1074-1055] [1054-1035] [1034-1015] [1014-995] [994-975] [974-955] [954-935] [934-915] [914-895] [894-875] [874-855] [854-835] [834-815] [814-795] [794-775] [774-755] [754-735] [734-715] [714-695] [694-675] [674-655] [654-635] [634-615] [614-595] [594-575] [574-555] [554-535] [534-515] [514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [Korábbi] [Archívum]
|